Elektronikus Árverések

 


 
Belépett: Kedves Látogató

Üdvözöljük, Kedves Látogató!


GYIK-FAQ

A tájékoztatóban használt rövidítések:

Art.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény

Áfa tv.

Az Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény

Ptk

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény

Vht.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

 

Belépés a felületre

A belépés alatt a regisztrált felhasználó azonosítást követő bejelentkezése értendő.

A belépés menete:

-         magyarorszag.hu oldalról: Szolgáltatások - NAV árverés - Használom a szolgáltatást - Ügyfélkapu azonosítás - NAV oldal, felhasználói adóazonosító szám - SMS kód - Szabályzat elfogadása

-         NAV Elektronikus Árverési Felület főoldalról: bal oldali menüsor "Ügyfélkapu belépés" gomb - Ügyfélkapu azonosítás - NAV oldal, felhasználói adóazonosító szám - SMS kód - Szabályzat elfogadása

-         NAV főoldalról: Szolgáltatások - Árverések - Elektronikus árverések - Hivatkozás: https://arveres.apeh.hu


Ajánlattétel képviseletben

 Az EÁF rendszerében ajánlatot tehet természetes személy saját nevében, cégjegyzésre jogosult szervezeti képviseletben, továbbá regisztrált felhasználó meghatalmazhat egy másik regisztrált természetes személyt az ajánlattételre.

 Az alapértelmezett jogosultság a természetes személyek saját nevében történő részvétele, ez az első belépést követően rendelkezésre áll.

A szervezeti képviselethez először a cégjegyzésre jogosultnak kell regisztrálnia magát a felületen. A regisztrációt követően be kell jelentkezni, majd a bal oldali menüsorban a "Személyi adatok" menüpontot kell kiválasztani. A menüpontra kattintva megjelennek a felhasználó adatai, az oldal alján rögzíthetőek a képviselni kívánt szervezet adatai.

Megjegyzés: több szervezet is rögzíthető.

A szervezeti képviseleti jogosultságot a rendszer ellenőrzi!

Meghatalmazás útján történő ajánlattételhez a már regisztrált felhasználónak a NAV oldaláról le kell töltenie a 08F180-as nyomtatványt, és azt - kitöltést követően - elektronikus úton be kell küldenie. A beküldést követően a kapott nyugtaszámot meg kell adnia a meghatalmazottnak illetve a "Meghatalmazásaim" menüpontban rögzíteni kell.

A meghatalmazott felhasználó szintén rögzíti a nyugtaszámot a "Meghatalmazásaim" menüpontban.

Megfelelő rögzítés esetén a meghatalmazott a "Licit jogosultságok" között megtalálja képviselt szervezetet illetve a meghatalmazó nevét.

A kívánt licit jogosultság az ajánlattételi oldalon legördülő menüből választható ki.


Miért nincs sok gépjárműnek forgalmi rendszáma?

Az árverést követően az árverési vevő részére az Okmányiroda átadja a forgalomból kivont, valamint azon gépjármű rendszámát, amelyet hatósági (pl. rendőrségi, szabálysértési) eljárásban korábban bevontak. A gépjármű foglalás általános szabálya kötelezővé teszi a forgalmi engedély és a törzskönyv lefoglalását is. A lefoglalt forgalmi engedélyt és a törzskönyvet a végrehajtó megküldi a területileg illetékes okmányirodának. Amennyiben a forgalmi engedély és a törzskönyv lefoglalása bármely okból meghiúsul, az okmányirodánál kezdeményezni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását. A végrehajtó megkeresésére a hatóság haladéktalanul intézkedik a gépjármű forgalomból történő kivonása iránt.

Mit jelent a Vht. 103. § szerinti minimálár?

A Vht. 103. § (5)-(6) bekezdései szerint adós foglalkozásához nélkülözhetetlen gépjármű lefoglalás alóli mentességét a 13/2001. (X.10.) IM rendelet szabályozza. A rendelet szerint mentes a foglalás alól a természetes személy adós foglalkozásának (nevezetesen teher- és személyszállítás foglalkozás) gyakorlásához nélkülözhetetlen gépjármű, amennyiben nem éri el a becsértéke a következő összegeket:

  • motorkerékpár esetén 150 ezer forint
  • személygépkocsi esetén 1,2 millió forint
  • autóbusz esetén 3,5 millió forint
  • tehergépkocsi esetén 3,5 millió forint
  • nyerges vontató esetén szerelvénnyel együtt az 5 millió forintot.

Amennyiben a becsérték a rendeletben meghatározott összeget meghaladja, az értékesítésből befolyt vételárból a mentesként meghatározott összeg az adóst illeti meg. A szabályozás biztosítja, hogy az adós a minimálisan szükséges gépjármű megvásárlásához szükséges értékéhez hozzájuthasson, ezért sikertelen az árverés, ha a legmagasabb ajánlat nem éri el a rendeletben meghatározott összeget.

Ki és hogyan állapítja meg a becsértéket?

A lefoglalt ingóság értékét a végrehajtó becsléssel állapítja meg az ingóság piaci értékének figyelembevételével. A végrehajtó igénybe veheti szakértő-becsüs közreműködését. A foglaláskor megállapított becsértéket a végrehajtó a foglalást követően az alábbi esetekben módosíthatja:
- a foglalási jegyzőkönyv kézbesítésétől számított 8 napon belül szakértő-becsüs véleménye alapján, ha ezt bármelyik fél kérte, illetve
- az Art. 156 § (3) bekezdése szerinti esetekben (ha az árverés sikertelen volt, vagy ha a becsérték megállapítása és az árverés között szüneteltetés, felfüggesztés, illetve igényper folytán legalább 3 hónap eltelt) valamint
- az árverés közzétételéig akkor is, ha a becsérték megállapítása és az árverés közzététele között az értékesítendő ingóság vagy az ingatlan forgalmi értékében jelentős változás állott be.

Mivel az idő múlásával az ingóságok legnagyobb részének forgalmi értéke csökken, ezért általában a becsérték csökkentése történik meg.

Mit jelent az árverésen kívüli értékesítés?

A lefoglalt vagyontárgyak értékesítésének fő formája - az árverés - mellett a Vht. meghatározott keretek között az árverésen kívüli értékesítést is lehetővé teszi. Ez esetben az ingóság árverésen kívül, a felek kívánságára, az általuk meghatározott becsértéken értékesíthető. A végrehajtási eljárásban félnek minősül az adós, a végrehajtást kérő, ideértve a végrehajtási eljárásba bekapcsolódott zálogjogosultakat is. Az adóhatósági árverések esetében általában azt jelenti, hogy az adós kérésére, az általa meghatározott vevőnek értékesíti a vagyontárgyat a végrehajtó feltéve, hogy a vételár reális összegű és a tartozás megtérüléséhez elegendő. Ennek megállapításához a forgalmi értékből, az árverésen várhatóan befolyó összegből és az adós tartozásából kell kiindulni.

Mi történik azokkal az ingóságokkal, amelyek árverése sikertelen?

A hatályos szabályok szerint a végrehajtó az ingóságot maximum két alkalommal hirdetheti meg árverésre, ebbe beletartozik az elektronikus úton történő árverés is. A második sikertelen árverést követően a végrehajtást kérő az ingóságot a becsérték egynegyedének megfelelő összegért átveheti vagy ennek hiányában a végrehajtó a foglalást feloldja és felhívja az adóst, hogy az ingóságot 30 napon belül vigye el. A NAV, mely az eljárásával végrehajtást kérőnek minősül, az ingóság átvételére nem jogosult.

Az adóhatósági végrehajtási eljárás során történő értékesítések ÁFA- rendszerbeli kezelése

A melléklet táblázat összefoglalja az áfa fizetésének eseteit valamint módozatait.

Amennyiben az adós áfa, EVA alany

Árverési Vevő

Fordított adózás alá eshet-e

Vételár szerepeltetése a számlában

Áfa, EVA alany

IGEN

áfa nélküli összeg

Nem áfa, EVA alany (vagy alanyi adómentes, illetve kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különös szabályok szerint adózó áfa alany)

NEM

áfával számított összeg


A kérdésben részletesebb tájékoztatást nyújtunk az alábbi elérhetőségen:
http://www.nav.gov.hu/magyar_oldalak/nav/ado/afa080101_hatalyos/vegrehajtasi_ert_afa.html


Gépjármű tulajdonszerzés elektronikus árverezés útján, törzskönyv átadása beszerzése:

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 103. § alapján a gépjármű lefoglalása esetén a végrehajtó köteles annak forgalmi engedélyét és törzskönyvét is lefoglalni. Ha ez bármilyen okból nem lehetséges a foglalás meghiúsulásának tényét és okát feltűnteti a foglalási jegyzőkönyvben, amelynek másolatát és a lefoglalt okmányokkal megküldi az adós lakcíme vagy székhelye (ennek hiányában telephelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak (Okmányiroda).

A sikeres árverést követően a gépjármű értékesítése vagy átvétele után az új tulajdonos kérelmére, az árverési jegyzőkönyv alapján a közlekedési igazgatási hatóság látja el a gépjárművet a forgalomban való részvételhez szükséges jelzésekkel és okmányokkal.

Lízingelt/hitelre vásárolt gépjármű esetén gyakorlattá vált, hogy a törzskönyvet biztosítékként a lízingbe adó/kölcsönt nyújtó pénzintézet magánál tartja, melynek átadására a foglalást követően felszólítja a végrehajtó. Amennyiben pénzintézet a törzskönyvet a végrehajtó részére kiadja, azt haladéktalanul továbbítja az illetékes Okmányiroda részére, ha ez nem történik meg az új tulajdonos személyesen eljárva - az árverési jegyzőkönyv saját példányával igazolva tulajdonjogát - átveheti a gépjármű törzskönyvét.

Abban az esetben, ha az eredeti törzskönyv elveszett, vagy belátható időn belüli beszerzése indokolatlan nehézséget okoz, az adóhatóság ennek tényét a jegyzőkönyvre záradék formájában feljegyzi. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja alapján az Okmányiroda az árverési vevő részére (ez esetben is) új törzskönyvet állít ki.

A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000.(XI.30.) BM rendelet (továbbiakban BM rendelet) 16. számú melléklet III. pontja meghatározza a régi és új típusú forgalmi engedély eseténaz Okmányiroda felé benyújtandó azon mellékleteket, amelyek a járművek tulajdonjog változásának nyilvántartásba vételéhez szükségesek. Új típusú forgalmi engedély a BM rendelet 13. számú mellékletének B. pontja szerint az 1999. január 1-je után bevezetett forgalmi engedély. Az elektronikus árverések során alapvetően ilyen gépjárműveket értékesít az adóhatóság. Az alábbi okmányokat kell a kérelemhez csatolni:

a) a járműhöz korábban kiadott forgalmi engedélyt,
b) amennyiben rendelkezésre áll a jármű korábban kiadott törzskönyvét, kivéve egyes a BM rendeletben meghatározott eseteket,
c) a forgalmi engedély és/vagy a törzskönyv illetékének megfelelő illeték megfizetését tanúsító igazolást,
d) tulajdonjog megszerzését igazoló okiratot, (árverési jegyzőkönyvet)
e) a Műszaki Adatlapot, kivéve, ha a műszaki érvényesség a forgalmi engedély adattartalmából megállapítható.

A kérelem benyújtásakor be kell mutatni:

a) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötéséről szóló igazolást,
b) az előzetes eredetiségvizsgálat megtörténtét igazoló határozatot,
c) vagyonszerzési illeték, és amennyiben szükséges, a rendszámtábla, érvényesítő címke díjának befizetéséről szóló igazolást, postai feladóvevényt.

Bármely dokumentum, igazolás hiányában az Okmányiroda a gépjármű tulajdonjogát nem vezeti át.

A gépjármű tulajdonjogát csak annak a személynek (természetes, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság stb.) a nevére lehet átvezetni, aki a jegyzőkönyvben árverési vevőként, vagyis új tulajdonosként szerepel. Ezért fontos a jegyzőkönyvben foglalt adatok ellenőrzése.
A gépjármű átírásakor illetéket kell fizetni, melynek mértékét a gépjármű hajtómotorjának hengerűrtartalma alapján az átíráskor hatályos illetékekről szóló (jelenleg 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 24. §-ában) törvényben meghatározottak szerint, az Okmányirodában állapítják meg és amelyet készpénz átutalási megbízáson, vagy az Okmányiroda házipénztárába készpénzzel kell megfizetni a tulajdonosi jog bejegyzését megelőzően. Ezt követően az új tulajdonos új forgalmi engedélyt és a tulajdon igazolására törzskönyvet kap. Aki átírási kötelezettségének az Itv. 76. § (1) bekezdése szerint 15 napon belül önhibájából nem tesz eleget, a fizetendő illetéken felül az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerinti mértékű mulasztási bírságot is fizet.

Előlegfizetés ingatlanárverés esetén

Ingatlanárverésen történő részvétel feltétele az árverési előleg megfizetése. Az árverési előleget kizárólag utalás útján, a hirdetményben feltüntetett számlaszámra kell megfizetni úgy, hogy az legkésőbb az árverés megkezdéséig a megadott számlára megérkezzen.

Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni a befizető adóazonosító számát és az árverés sorszámát. Szervezeti képviseletben történő árverés esetén a szervezet adószámát kell megadni.

A nem nyertes előlegfizetők árverési előlege az árverés befejezését követően automatikusan visszautalásra kerül, ahogyan azon előlegek is, amelyeket a menet közben törölt árverésekre fizettek be.

Megjegyzés: az árverési előleget ingatlanonként kell megfizetni!

Adó- és értékbizonyítvány

A Vht. 140. § (1) bekezdése értelmében a végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt - a 6 hónapnál nem régebbi hivatalos adó- és értékbizonyítványt is figyelembe véve - megállapítja az ingatlan becsértékét. Az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője által kiállított adó-és értékbizonyítvány az Itv. 101. §-a értelmében tartalmazza az ingatlan és az ingatlanszerzők (tulajdonosok) adatait, az érték megállapításához szükséges adatokat, ezenfelül az ingatlan forgalmi értékét. Fel kell tüntetni azt is, hogy az ingatlan értékének megállapítása milyen időpontra vonatkozólag történt. Az ingatlan becsértékének megállapítása az adó és értékbizonyítvány, valamint a végrehajtó által a helyszínen tapasztalt állapotok alapján történik.

Ingatlan lakott állapota

A Ptk. 120. §-ának (1) bekezdése értelmében az ingatlannak árverés útján való megszerzése nem minősül eredeti szerzésmódnak (ezáltal tehermentesnek), mert bár az árverési vevő tulajdonjoga nem a vevőtől származik, hanem hatósági intézkedésen alapul, nem lehet független a korábbi tulajdonos személyétől. Amennyiben az árverési vevő lakottan veszi meg az ingatlant, akkor ezt a lakott állapot értékcsökkentő hatásának megfelelő vételárért teszi, ezáltal tudnia kell, hogy a tulajdonjogot a birtoklás és a használat jogának korlátozásával szerzi meg. A Vht.137. §-a értelmében a végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát terhelheti a telki szolgalom, a közérdekű használati jog, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, a törvényen alapuló haszonélvezeti jog (pl. a túlélő házastársat megillető) akkor is, ha nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezve.

Fentiekből következően, az árverezésre kerülő ingatlan lakott állapota tehát azt jelenti, hogy a Vht.-ben meghatározott esetekben az árverést megelőző, a korábbi tulajdonoshoz tartozó kötöttségek megmaradnak, és az adóhatóságnak sem joga, sem lehetősége nincs az ingatlan kiürítésére, és a felmondás során az új tulajdonost a lakottan történő árverezés egyes eseteiben eltérő jogszabályi korlátok kötik.

A Vht. 141. § (3) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor az ingatlant lakottan kell árverezni, a lakottság jogcíme azonban eltérő következményekkel jár.

Lakottan kerül árverésre az ingatlan:

1.)   Ha abban a végrehajtási eljárás megindulását megelőzően kötött, érvényes bérleti szerződés alapján bérlő lakik. Szerződésen alapuló lakásbérlő bérleti jogviszonya akkor tartozik a Vht. 141. § (3) bekezdésének hatálya alá, amennyiben a bérleti szerződést a végrehajtási eljárás megindítása előtt érvényesen kötötték és az árverés időpontjában is hatályban volt. Ebben az esetben a bérleti szerződés csak a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 24. §-ának (1) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott esetekben mondható fel, azonban az un. szabad felmondás lehetőségével az új tulajdonos nem élhet.

2.)    Ha abban haszonélvező lakik. Haszonélvezeti jog megszüntetésére pénzbeli vagy természetbeni megváltás, illetve arról történő lemondás esetében kerülhet sor.

3.)    Ha abban az adós egyenes ági felmenője lakik. Amennyiben az ingatlanban az adós olyan egyenes ági felmenője (szülő, nagyszülő, dédszülő) lakik, akitől az ingatlant ingyenesen szerezte, és ez a felmenő a végrehajtási eljárás megindítását megelőző 6 hónapban is ebben az ingatlanban lakott, a szívességi lakáshasználat megszűnik és vele bérleti szerződés köthető.

4.)    Az adósnak lehetősége van továbbá arra, hogy megegyezzék a végrehajtást kérővel az ingatlan lakottan történő értékesítésről.

5.)    Lakottan kerül értékesítésre az ingatlan abban az esetben is, ha az osztatlan közös tulajdonban lévő ingatlanban (legjellemzőbb esetben a házastársi közös tulajdon) nem az adós tulajdonostárs lakik. A közös tulajdon megszüntetését polgári peres eljárásban bírói úton lehet kérni.

6.)    Az általános gyakorlat szerint lakottan értékesítik az ingatlant, amennyiben a lakásban szerződés alapján az adós előtti tulajdonos lakik. A visszamaradt volt tulajdonost ugyanis a bérlővel azonos jogállás illeti meg, vagyis az új tulajdonossal megkötött szerződés alapján bérleti díjat kell fizetnie.



Milyen közösségi és nemzeti jogszabályok vonatkoznak a nem közösségi árukra, vámeljárásokra?

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet, a Közösségi Vámkódexet létrehozó 2913/92/EGK Tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2454/93/EGK bizottsági rendelet, a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény, a közösségi vámjog végrehajtásának részletes szabályairól szóló 15/2004. (IV. 5.) PM rendelet.

 

Mi minősül nem közösségi árunak?

A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet 4. cikk 8. pontja alapján nem közösségi áru a 7. ponttól eltérő áru. A 4. cikk 7. pontja szerint közösségi áruk:

- a Vámkódex 23. cikkben említett feltételek szerint teljes egészében a Közösség vámterületén létrejött vagy előállított áruk, amelyek nem tartalmaznak a Közösség

vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált árut. A

felfüggesztő eljárás alá vont árukból létrejött vagy előállított áruk nem nyerhetnek közösségi státuszt a bizottsági eljárásnak megfelelően különleges gazdasági jelentőségűként meghatározott esetekben,

- a Közösség vámterületének részét nem képező országokból vagy területekről importált áruk, amelyeket szabad forgalomba bocsátottak;

- a Közösség vámterületén belül kizárólag a második francia bekezdésben említett

árukból vagy az első és a második francia bekezdésben említett árukból létrejött vagy előállított áruk.

 

Mi az a vámjogi helyzet?

A Vámkódex 4. cikk 6. pontja szerint a vámjogi helyzet az áru közösségi vagy nem közösségi helyzete. A nem közösségi vámjogi helyzetű áru esetén meg kell határozni a vámjogi sorsát, mely kötelezettség az ügyfelet terheli.

 

Mi az a vámjogi sors?

A Vámkódex 4. cikk 15. pontja szerint az áru vámjogi sorsa:

a) az áru vámeljárás alá vonása;

b) az áru beléptetése vámszabad területre vagy vámszabad raktárba;

c) az áru újrakivitele a Közösség vámterületéről;

d) az áru megsemmisítése;

e) az áru felajánlása az államkincstár javára.

 

Milyen vámeljárások vannak?

A Vámkódex 4. cikk 16. pontja szerint vámeljárás:

a) a szabad forgalomba bocsátás;

b) az árutovábbítás;

c) a vámraktározás;

d) az aktív feldolgozás;

e) a vámfelügyelet melletti feldolgozás;

f) az ideiglenes behozatal;

g) a passzív feldolgozás;

h) kiviteli eljárás.

VPID / EORI szám jelentősége a vámeljárás során

A vámeljárás lefolytatásához az ügyfélnek rendelkeznie kell VPID / EORI (vámazonosító) számmal. Amennyiben az ügyfél a vámeljárásmegkezdésekor a vámhatóság nyilvántartásában nem szerepel, akkor az ügyfélnek a vámeljárást lefolytató vámhivatalnál írásban nyilatkoznia kell és az adatok hitelességét bizonyító okiratok bemutatását a vámhatóság megkövetelheti.

Hol lehet a vámeljárás lefolytatását kezdeményezni ?

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 51. §(1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az áruk vámeljárás alá vonására - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőri igazgatóság, illetve az 1. és 2. számú Repülőtéri Igazgatóság illetékes, amelynek az illetékességi területén az árukat vámeljárás alá bejelentik.

Hogyan lehet a vámeljárás lefolytatását kezdeményezni?

A Vámkódex 59. cikk (1) bekezdése szerint a vámeljárás alá vonásra szánt árukról az adott vámeljárásra vonatkozó vámáru-nyilatkozatot kell benyújtani. A 61. cikk alapján a vámáru-nyilatkozatot:

a) írásban (EV alkalmazásával); vagy

b) ahol ezt a bizottsági eljárásnak megfelelően megállapított rendelkezések előírják, vagy amennyiben azt a vámhatóság ezt engedélyezi, adatfeldolgozási módszer segítségével (elektronikus formában); vagy

c) a szokásos vámáru-nyilatkozat útján vagy más olyan cselekedettel kell megtenni, amellyel az áru birtokosa kifejezi, hogy azt vámeljárás alá kívánja vonni, ha az ilyen lehetőséget a bizottsági eljárásnak megfelelően elfogadott szabályok biztosítják (pl.: szóbeli vámáru-nyilatkozat adásával, vagy zöld folyosón történő áthaladással).

Szabad forgalomba bocsátás során fizetendő vámtartozás, nem közösségi adók és díjak

Amennyiben a nem közösségi árukat a Közösségben kívánják felhasználni, abban az esetben a nem közösségi áruk szabad forgalomba bocsátására kerül sor. A szabad forgalomba bocsátás vámeljárás figyelembe vételével, jogszabályban foglalt rendelkezések alapján a Közösség területére behozott nem közösségi árukkal összefüggésben - a Vámkódex 4. cikkének 9. pontjában meghatározott - vámtartozás keletkezik.  A vámtartozás alapja az áru vámértéke. A vámérték meghatározására vonatkozó szabályokat a Vámkódex 28-39. cikkei tartalmazzák. A vámösszeg megfizetésének határidejére és módjára vonatkozóan a Vámkódex 222-223. cikke, valamint a Vámtörvény 52.§-a tartalmaz rendelkezést. A Vámkódex 20. cikke alapján aközösség vámterületén kívülről behozott áru szabad forgalomba bocsátásához szükséges az áru besorolása az Európai Közösségek Vámtarifája (http://kkk.vam.gov.hu/eles/1/taricweb/) alapján. Ez az adatbázis tartalmazza az adott áruhoz hozzárendelt kód (vámtarifaszám) alapján lekérdezve az árura vonatkozó közösségi és nemzeti rendelkezéseket (pl. vámtétel, szükséges engedélyek). A rendelkezések pontos meghatározásához az áru származási országának ismeretére is szükség van. Az áruk származására vonatkozó rendelkezéseket a Vámkódex 22-27. cikkei tartalmazzák. A szabad forgalomba bocsátás vámeljárás során az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti általános forgalmi adót is meg kell fizetnie.Az áru csomagolása után a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény alapján környezetvédelmi termékdíj fizetési kötelezettség keletkezik, melynek mértékét a törvény 2. számú melléklete határozza meg. Ezeken kívül az áru jellegétől függően további nem közösségi adók és díjak (pl.: regisztrációs adó, jövedéki adó) is felmerülhetnek.

Mi minősül jövedéki terméknek?

Jövedéki terméknek minősül az ásványolaj, az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő, a köztes alkoholtermék és a dohánygyártmány.

 

Mekkora mennyiségű jövedéki termék vásárolható saját fogyasztásra?

Saját fogyasztásra történő vásárlás esetén a vásárolható mennyiség nem korlátozott. Tovább értékesítésre azonban csak a jövedéki engedélyes kereskedő vagy a nem jövedéki engedélyes kereskedő jogosult.

 

Az árverésen vásárolt jövedéki termék származása, hogyan igazolható?

A NAV által tartott elektronikus árverésen vásárolt jövedéki termék származását az árverési jegyzőkönyv eredeti példánya igazolja.

1054 Budapest, Széchenyi u. 2. - Telefon:06-1-428-5100 - Fax:06-1-428-5382 - eaf@nav.gov.hu